Saját készítésű képeimet nézheted meg a kezdetektől, ha rákattintasz a fenti képre.
|
Ady Endre
Nem élek én tovább...
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a szívemből
Felfakad az ének;
Amíg a lelkemet
Sírhatom a dalba,
Amíg lángra gerjeszt
Ihletés hatalma;
Amíg titkos órán
Reám száll a bánat,
Feketén, komoran,
Mintha a világnak
Végzetszerű átkát
Csakis én érezném,
Tépődve annyi bús,
Megfejtetlen eszmén.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Míg vérező szívvel
Ezernyi kétség közt
Még mindig remélek.
Míg az örök eszmét,
Míg az örök szépet
Keresem, imádom,
Míg egy ábrándvilág
Lesz az én világom,
Melyet én kormányzok,
Melyet én teremtek,
Amelyről dalaim
Annyi szépet zengnek.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg szerelmemért
Szerelmet remélek;
Amíg mint eszménykép
Ragyog le szívemnek
Szentelt oltárára
A nő, a teremtés
Legszebb koronája.
Nem élek én tovább,
Nem élek csak addig,
Amíg a szívemen
Ezer kínos kérdés
Keresztül nyilallik;
Amíg nyugodalmat
Egy percre se leltem,
Amíg egy világért
Gyötrődik a lelkem.
...De ha az életnek
Piszkos, jeges árja
Magával ragadna
S kialudnék tőle
Szivem régi lángja;
Hogyha örök hitem,
Hogyha minden vágyam
Örökre elszállna
S annyi tépő kétség,
Siratott reménység
Fás közönnyé válna;
Na titkos órákon
Nem szállna szívemből,
Nem zengne ajkamon
Biztatón az ének -
Ne éljek én tovább,
Mit adhat már akkor
Énnekem az élet?!...
PSP tutorial links
Amatőr versek linktára
látogató van itt
Kosztolányi Dezső
Ha negyvenéves...
Ha negyvenéves elmúltál,
egy éjjel, egyszer fölébredsz
és aztán sokáig nem
bírsz aludni.Nézed
a szobádat ott a sötétben.
Lassan eltünődöl
ezen-azon. Fekszel, nyitott
szemekkel, mint majd a
sírban. Ez a forduló az,
mikor az életed új útra tér.
Csodálkozol, hogy föld és
csillagok közt
éltél. Eszedbe jut egy
semmiség is. Babrálsz vele.
Megúnod és elejted.
Olykor egy-egy zajt hallasz
künn az utcán. Minden
zajról tudod, hogy mit jelent.
Még bús se vagy. Csak józan
és figyelmes. Majdnem nyugodt.
Egyszerre fölsóhajtasz.
A fal felé fordulsz. Megint elalszol.
|
Köszönöm, hogy
megtiszteltél
érdeklődéseddel
Máskor is szeretettel
látlak
|
|
|
|
Viruló rózsának szép zöld a levele, A te kicsid szíved örömmel van tele. Eljön majd idővel neked is a tavasz, Amikor szívedben a rózsa kifakad. Éppen ezért, kicsim jól vigyázz magadra, Szívedben a rózsát tövis fel ne váltsa, Mert úgy szép az élet, ha kivirul minden. utadon szerencse s boldogság kísérjen.
Ne légy büszke, mint a magas pálma, Légy szerény, mint a kis ibolya, Mert a pálmát letöri a szél, De a kis ibolya a fűben is megél!
Ki azt mondja: "imád", Sose hidd el szavát. Ki azt mondja: "szeret", Talán igaz lehet. De az, aki rád néz, hallgat, Nem beszél és nem szavalgat, Annak add egész szívedet, Mert az forrón és hűn szeret!
Ha majd megtanulsz az életben valakit szeretni, tanuld meg azt legelőször: el is kell feledni.
Mert az, aki tud szeretni, de nem tud feledni, annak bizony az életben sokat kell szenvedni!
Még fiatal vagy, komoly sose légy, Vigan éld a nap minden idejét, Kacagj mindenen! Mert ifjúságod hamar elszalad, S mi jól fog esni Ha majd egykor még lelked Tűnődve mereng, Egy-egy kacaj a múltból vissza-vissza cseng
Az élet viharában sokmindent feledünk, Csak azt nem, kit igazán szeretünk!
Ha majd a hosszú ruhát a rövid váltja fel, Ha majd a játék helyett a szerelem érdekel, Ha majd az oltár elé egy csinos fiú vezet, Akkor se felejtsd el az én nevemet!
Ha bánat dúlja lelkedet,s ha szíved sajogva ég, Ne mond soha senkinek,nehogy gúnyolva légy. Mosoly legyen ajkadon, ha vérzik a szíved, Ne lásson át fátyladon a kiváncsi tömeg, Ne tudja meg soha senki, ne tudják az emberek, Hogy a szívnek meghasadni mosolyogva is lehet!
Szeress, szeress, ameddig tudsz, Rohan az élet előle, hiába futsz. Múlandó a szépség, múlandó a báj, Elmúlik minden ami szép, ami fáj. Múlnak az évek múlnak a gyönyörök Elmúlik minden, csak a szeretet örök.
Két szó van a világon: Mindig és soha. Légy boldog mindig, De boldogtalan soha!
Ha könnyes lesz az arcod, És láztól ég a szád, Ha nem lesz más, Csak a fájdalom, s a magány, Ha eltipor a múltság, S az élet nem szeret, Ne sírj, a barátaid ott lesznek!
Ha igazán akarod élni az életed Ne add oda mindenkinek a szívedet. Egy gondolat kísérjen szüntelen: Szeretni egyet érdemes. Szakíts egy virágot, amely örökké nyílik, Szeress egy srácot, ki hű lesz a sírig. Szeresd a virágot, ne tépd le hiába, Azt a szót, hogy szeretlek, ne mond ki hiába.
Ha lefekszel este, nyitsd ki az ablakod, Keresd az égen a legnagyobb csillagot. Ha megtalálod gondolj reám, Mert akire gondolsz, az is gondol rád, Ha e pár sorra ráveted szemed Jusson eszedbe ki Téged igazán, nagyon szeret.
Ha rossz vagy és nincs akit szeress, Van egy szív, akit megkeress, Van, aki félt és szól hozzád, Ki mindig megbocsájt, Az Isten és az Édesanyád!
| | |
|
|
Izike ajándéka - Köszönöm! |
| |
Új oldalak:
EMLÉKEZZÜNK
MINDEN SZERETTEMÉRT ÉGJEN E GYERTYA, AKIK MÁR NEM LEHETNEK KÖZÖTTÜNK, AKIKET SOHASEM FELEJTÜNK!
Azt hiszem, a szívünkben, ha nyílna még virág,
boldogabb és szebb lehetne az egész világ...
(Halász Judit)
|
Kedves Látogató! Akárhogy is tévedtél ide, nagyon örülök Neked! Nektek köszönhetem, hogy az oldal látogatottsága meghaladta a 30 ezer főt. Remélem találsz mindig kedvedre valót. Érezd magad nagyon jól!
|
Kiemelt oldal:
|
„Minden embernek
jutott egy-egy csalódás, bánat, mert ez a lét.
Ne hidd soha, hogy boldogabb
a másik, mert mindenki keresztként hordja
életét." |
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyöngédségre, nem tud meglenni nélküle. Mert azt hiszem, ez az igazság.”
(Márai Sándor)
|
Katalógus http://www.hun-web.hu Hub-Web Katalógus és Kereső - Magyar Webcímtár
Sose haragudj meg arra, Ki durva szóval megsebez. Tudom jól, hogy fáj a sértés, Valld be, a fontos mégsem ez. Hidd el nekem, senki nem rossz, Hidd el, jók az emberek, Valakiért mindenki harcol, Valakit mindenki szeret. (Viktor Hugo)
|
|
|